Nem hittem volna, hogy ez a poszt valaha is napvilágot lát, mert a kerék mizéria hosszabbra nyúlt nálam mint a Barátok Közt. 

Mióta megvan az autó, nem volt egy olyan stabil szettem kerék tekintetében, amire azt tudtam mondani, hogy hosszú távon marha elégedett vagyok vele. Volt egy e60-ra gyártott speckó konkáv styling 32, amit nagyon szerettem, de túl elegánsnak tartottam az eddig a félig meddig sportosabb irány felé taszigált Gyurmához. 

Hibátlan javítástól mentes kerekek voltak, egyszer egy unalmas pillanatomban felcsaptam az általam oly kedvelt Ebay-kleinanzeigen nevű német oldalt, ahol rendre felbukkannak érdekes BMW extrák. Azt tudni érdemes erről az oldalról, hogy a termékek árazása a csóró német balek kategóriától a "hovátegyem a milliómárkámat" kategóriáig óriási szórást mutat. Nem szoktam szívdobogást kapni egy drágább extra láttán, de sok eladónak beragad a billentyűzetén az 1000 euró, amit láttam már az ajtópaneltől kezdve a komplett autóig mindenre kiiírva. Szóval nyálazom nagyban a Kleint (ahogy én hívom) látom van pár eladó styling 32 a konkáv verzióból 400 és 700 Euró között. Nem mintha németben akartam volna eladni, csak tudni akartam, hogy ha valaha is visszavenném ezt a típust a kocsira, akkor van e még esélyem. 

A német barátaink készletein felbátorodva meghirdettem az enyémeket egy magasnak nevezhető közel 200.000-s áron, gumik nélkül, mert a Michlein-ek már a végüket járták, értéket már nem képviseltek. 2 hónapig változó hevességű volt az érdeklődés, több jelentkező elindult érte, csak sosem érkeztek meg. Aztán jött egy telefon egy lelkes fazontól, hívjuk Lacinak, hogy nagyon kell neki a kerék, régóta ilyet keres, de csak két hét múlva tud jönni érte, addig tegyem félre neki. Rendben Laci barátom, ilyen igéretekkel van tele itthon a padlás, de nagyban fogadkozott, hogy elviszi, plusz még az árát is elutalná előre. Lacit lebeszéltem az utalásról, ne akarjon vadidegeknek ekkora pénzeket utalgatni. Megígértem neki, hogy a kerék megvárja. 

Eltelt a két hét Laci igéretéhez híven megérkezett, lelkendezett a kerekek állapotán, kifizette, bedobálta az autóba és elvitte. 

Közben egy parallel sztoriban egy barátom megkínált egy garnitúra M5, gyáriasabb nevén styling 65 garnitúrával. Annak idején az M5-öket csak ezzel az elől 8J hátul 9,5J széles kerékkel szerelték, kivételt ez alól csak az Individual egyedi M5 eltérő kerékrendelései jelentettek. A piaci megítélése nagyon változó ennek a garnitúráknak, pár évvel ezelőtt nem képviseltek komolyabb értéket én is ezzel vettem annak idején az autót, 150ért eladtam alóla a vétel után pár héttel. Akkor ezek a kerekek ennyit tudtak árban, aztán a szemem láttára ment fel az áruk 3 év alatt 3-400 e ft-ra. A kocsi kinézetével kapcsolatos megítélésem is folyamatosan változott a vétel óta, a végső célként kikiáltott sportosan elegáns kinézetbe ez a kerék épp belepasszolt. Gyári megjelenést is ad, nem akartam aftermarket kerekekkel gurgulázni. 

Szóval csörög a telefon, egy ismerősöm kérdezte, hogy egy barátja árul egy ilyen szettet, érdekel e ? Közben Lacit vártam a meglévő szettért és mivel úgy nézett ki hogy el is viszi, rábólintottam az ajánlatra. A styling 32-esek árán jött egy styling 65. A barátom, hívjuk Dávidnak, vállalta, hogy lebonyolítja a bizniszt, aminek örültem is mert azokban a hetekben az irodában éltem, annyi munkám volt. Másnap hívott Dávid, hogy nála a kerék, behozza az irodába. Lementem a mélygarázsba, ahol a félhomályban kipakolta a portékát. Ronda, matt fekete színűek és elég hervadt állapotúak voltak. 

Nézzük milyen állapotúak. Első kettő szemre elfogadható, egyik hátsó szintén, de mi a fasz ez a negyediken? Dávidkám, magyarázzuk már meg ezt a férfitenyérnyi utólagosan beheggesztett anyagot! Dávid csak hümmögött ezt nagyon benézte, pedig évek óta BMW-zik ő is. Hívjuk az embert, hogy nagyon gyorsan vegye vissza ezeket a szarokat, de félig jogosan hivatkozott arra, hogy ott volt az emberem, megnézte, látta, elvitte. Dávidnál pedig nem áll kupacokban a kemény magyar valuta úgyhogy kidühöngtem magam és elpakoltam a kerekeket. 

Másnap irány a felnijavító és fényező műhely. A kerekek összesített állapota valahová az elkeserítő és a botrányosan szar közé tehető. A javított felnire azt mondta a felnis emberem, hívjuk Viktornak, hogy jó szívvel hozzá sem nyúl. Az összes többi görgőzésre szorul kettőnél az agyat is esztergálni kellett úgy elmentek a korábbi gyötrések közben. Ezen a ponton kellett le kellett ülnöm elszívni egy cigit. Havonta 2-3 szálat szívok, de ez most egy bagós alkalom volt. 

Opció volt, hogy eladom az egészet a picsába és kezdem a projektet előlről. Vagy megtartom a szettet, szerzek hozzá egy hátsó jó állapotú kereket és felújítattom az egészet. Úgy döntöttem, hogy nem döntök sehogy, elkezdtem egy másik teljes szettet keresni és párhuzamosan kerestem 1 db-ot is, gondoltam amelyik opció könyebben bejön az lesz a befutó. 

Ezen a ponton ismerkedtem össze egy remek sráccal, autó trezorral és ritka autók adásvételével foglalkozik. Ajánlásként megkaptam a számát, nagy nehezen összehoztunk egy találkát, helyszín a vidéki telepe volt. Nem a klasszikus telephely, ez egy patika tisztaságú fedett csarnok volt, a földről simán megettem volna az ebédem, ha nincs nálam tányér. A fő típus a BMW volt, pár e36 M3, jónéhány e38 köztük a nekem nagyon kedves Mojave braun színben, e53 4.8IS-ek, e34 M5 touringok, pár Porsche és 4 db többnyire Individual e39 M5.

A srác balszerencséje volt az én szerencsém, mert az egyik M5-öt 19-es AC Schnitzer kerekekkel vette meg külföldről, de mire ideért a kocsi lába kélt a szettnek, így most egy styling 65 szett volt alatta. Viszont a kocsi AC optikás M5 volt, szerette volna visszaállítani a gyári megjelenést, így volt egy eladó kerékszettje, egyedül azt kellett megvárnom, míg az AC kerekek elkészülnek. Másfél hónapos határidőt kaptam, azzal az engedménnyel, hogy ha közben találok magamnak másikat akkor sincs belőle csúnyán nézés. 

Közben túrtam a netet 1 db hátsó kerék után, itthon mindenki kiröhögött, hogy hülye vagyok, úgysem találok. Nézegettem a Klein-t is, de katasztrofális tapasztalataim voltak a német eladókkal. 3 esetben beszéltem le a német emberekkel, hogy barátom odamegy megnézni, ha jók alku nélkül elhozza a kerekeket, de 2 esetben a megérkező embernek nem vették fel a telefont, a harmadik esetben meg menet közben hívott, hogy meggondolta magát, mégsem adja el a sötét keletre. Értem én, hogy balkán vagyunk, de végtelenül felbosszantott, hogy úgy bántak velünk mint a szarral. 

Eközben egy szerdai napon beértem az irodába, a szokásos reggeli kávé szürcsölése közben rákukkantottam a facebook-os alkatrészes csoportokra. Régóta nem láttam már érdekes dolgokat ezekben a csoportokban, főleg ostoba emberek marakodásával van tele, de azon a reggelen felkerült egy M5 kerék. 1 db hátsó. E38 keréknek volt hirdetve, láttam hogy vakon van vele az ember. Felhívtam, mondta hogy még megvan. Lestoppoltam, azonnal autóba vágtam magam mert az irodától alig 10 perce volt. Hihetetlen nem igaz? Ötvenre tartotta az eladó, mondom az rengeteg, huszat adok érte. Végül huszonötös ár mellett egymás kezébe csaptunk. Aztán jöttek a vallomások, először az eladó részéről, hogy évek óta kerülgeti már, ha múlt héten belerúgok az udvarán ingyen is ideadta volna én meg bevallottam, hogy ennek az árnak a többszörösét is kifizettem volna, ha nem fogadja el a nevetséges ajánlatomat. 

Ez a kerék is ronda volt, viszont szerkezetileg tökéletes, gyári fénnyel, még gyári gumival, gyári centírsúlyokkal. 

Közben a műhely végzett a többi kerék szerkezeti felújításával, jöhetett a fényezés. A styling 65 egy speciális ún. Shadow Chrome elnevezésű fényezést kapott a gyárban. Ez egy több rétegű fényezés, a felület előkészítése után egy fekete alapréteget sütnek a felnire, arra pedig több, nagyon vékony rétegben kerül fel a túlhígított króm hatású festék, végül lakkozással zárják a folyamatot. A nagyon híg króm festék miatt minden gyári felni árnyalata kissé eltérhet. 

Ha valaki ilyenre adná a fejét akkor az A56 kódú BMW festéket kell keresni, amit nem lesz könnyű találni, mert már nem forgalmazzák. 

Ez az oldal is hasznos , leírják a teljes folyamatot.

Tudtam, hogy nem lesz egyszerű a fényezés, kértem a műhelyt, hogy akkor vállalja el, ha meg tudják csinálni. Ekkor még nem volt gyári festékem, Viktor már többször használta egy másik gyártó króm hatású festékét, így azzal csináltam meg a munkát. Mikor elkészült a folyamat, megnéztem az eredményt és láttam, hogy nem sikerült a munka. Maga a fényezés szép lett, de nem fémes hatású, csak egy sima világos szürke eredményt kaptunk. Amikor még csak a króm szín volt fenn az fekete alapozón nagyon jól mutatott, de amikor rákerült a lakk, összeesett a króm csillogása, emiatt elszürkült a kerék. 

Itt megint dönteni kellett. Vagy szerzek gyári festéket és újrakezdjük a folyamatot, vagy eladom így az egész szettet, hátha van aki nem buzul ennyire a gyári megjelenésre mint én. Közben kaptam egy visszajelzést, hogy egy kacifántos úton, de végül sikerül gyári festéket vennem. 

Végül jött egy hirtelen gondolat, felhívtam az AC -s M5 tulajdonosát és megkérdeztem, hogy elcserélné e a frissen fényezett kerekeimet a saját szinterezett kerekeire. Annak sem gyári a megjelenése, de maga a felület fényesebb, emiatt közelebb áll hozzá. A tulaj megnézte, megtetszettek neki a null-kilométeres kerekeim és rábólított a dologra. 

Egy az egyben cseréltünk, én ráadásul felgumizva kaptam meg az ő kerekeit, így végül sok - sok logisztikával lett egy szép állapotú garnitúrám. Hurrá.