Érdekes dolog ha az ember blogot ír. Kíméletlenül jegyzi a rendszer az eltelt időt, nem hagyja, hogy nosztalgiázzon az ember fia. Az utolsó blog mintha 3 hete lett volna....

Jelentem alásan, a váltó felújítás végére ért. Igaz még novemberben, azóta kissé hanyagolva lett az írás, ezt most igyekszem bepótolni. Tehát haladok sorrendben. Miután szétesett a váltó, pontosabban az indító dob, beindult a dillema, bontott vs. felújított váltó. 

Végül a felújítás mellett döntöttem. Papp Tibor nevű szakemberre bíztam a projektet, pesti bmw-s körökben elismert szaki. Váltókon kívül mással nem foglalkozik, kupacban álltak nála a szétborított szerkezetek. Miután végzett vele gyakorlatilag megújult a váltó. Kapott új indító dobot, új lamellasort, még a wandler is teljesen fel lett újítva. Nyilván a friss olajat, tömítéseket, szűrőket nem kell külön említeni. 

Hogy közben se unatkozzunk, a futár rossz olajat hozott debrecenből, így a borsos áron hirtelenjében megvett megfelelő olajjal tudtuk csak feltölteni. Azóta a váltó mint a vaj. Finoman teszi a dolgát, ha D-be húzom már nem akar kiszakadni a váltó az autóból. Plusz hab a tortán az 1 év garancia.

Aztán telt múlt az idő. Bejött a rossz idő, kapott az autó egy garnitúra Semperit Speedgrip 17-es téligumit és úgy döntöttem hogy  meghagyom a 17-es alufelnit téli keréknek. Emiatt kisebb fajta lázadás indult, ismerősök megalakították az "alufelni védegyletet" mondván téli közlekedés = lemezfelni. Nekem nem tetszik, plusz méretet sem akartam csökkenteni, így ez marad télre. Tavasszal pedig jön egy garnitúra 19-es Alpina Classic. Valahogy így fog mutatni az autón.

A váltó felújítását követő 2. napon olajtócsa állt a kocsi alatt. Azonnal irány a szervíz, kiderült hogy a váltóolaj hűtő elengedi az olajat. Beindult a stresszgép, hogy időben elcsíptem-e a csöpögést, futott-e szárazon a váltó. Megrendeltem a hűtőt, kicserélték néhány deci olaj ment csak bele, ami az összes 13 literhez képest alacsony mennyiség, így megnyugodtam. 

Ha már a szervízben volt a kocsi, kicseréltettem a két első gátlót. Monroe reflex-et kapott, állítólag jók. Toronycsapágyat is cseréltem egyúttal toronyszilentekkel együtt. Hardy tárcsát is cseréltettem, az előző megviselt állapotban volt már. 

Majd az autó szervízből el, hogy másnap az M0-n összefossa magát a vízhűtő. Van azért a sorsnak némi iróniája, ha fél nappal hamarabb jön elő a gond, megúsztam volna egy félnapos szopást, plusz egy tréleres bulit Szigetszentmiklósról Dunakeszire. Próbáltam jó oldalát nézni a dolognak, mostmár van egy korrekt tréleresem. :)

Megrendeltem a hűtőt is, mint utólag kiderült hiányzott egy gumibak, emiatt folyamatosan rázkódott a hűtő, emiatt tört el a kiegyenlítő tartályból a hűtőbe tartó cső pipája. A szerelő pótolta, plusz kicseréltük a hűtőventillátor keretét is egy hibátlan darabra.

Aztán használtam ismét egy ideig, majd januárban jutott egy kis időm a kerékcsapágyra is. Bal első érett meg a cserére, kapott egy új SKF-et. Aztán feltettük az i-re a pontot egy új AC pumpával, amit elsőre olyan sikeresen tett be a szerelő, hogy elfolyt vagy 2 liter benzin a kocsiból. Szerencsére nem a közelben cigiztünk. 

Két dolgot tanultam meg az elmúlt hónapokban. Hagyjuk a bonott cuccokat a fenébe, csak a szopás van velük és ami olcsó az később gyakran drága.

A másik pedig a jó szerelő minden pénzt megér. 

Boldog új évet mindenkinek!